A technológia fejlődésével egyre jobban vesztettek méretükből az alkatrészek és ezzel együtt sokkal jobban oda kell figyelnünk, hogy milyen technológiával is nyúlunk hozzájuk.

Ha forrasztásról beszélünk, akkor általában a nyomtatott áramkörök összekötése jut eszünkbe mikrocsipekkel. Azonban a mai világban már nem csak nyomtatott áramköröket lehet forrasztani, ehhez pedig kifejlesztették a keményforrasztást. A lényegi különbség a lágy-, illetve a keményforrasztás között az olvadási pontban keresendő. Akkor beszélünk lágyforrasztásról, ha a forraszanyag 450 Celsius fok alatt megolvad. Értelemszerűen, a keményforrasztásnál több, mint 450 Celsius fok kell, hogy megolvadjon a forraszanyag. A lágyforrasztáskor általában forrasztó ónt használnak, mint forraszanyag és elegendő hozzá egy egyszerű forrasztópáka. Olyan esetekben használják ezt a technológiát, amikor nincs szükség erős kötésre, ahogy már említettük, ilyen a nyák és egy mikrocsip összekötése.

A keményforrasztásnál azonban sokszor szorulunk fejlettebb felszerelésre, ilyen például az oxigén-gáz keverékű forrasztó berendezés. Általában nemesfémeket használunk a keményforrasztásnál, a legtöbb esetben ezüstöt és ennek következtében a kötésünk minősége, illetve tartóssága sokkal magasabb lesz. A nemesfémek magasabb olvadási ponttal rendelkeznek, azonban ez kell, hogy megfelelő kötéserősséget érjünk el. A keményforrasztást általában az ékszergyártásban használják, de egyre jobban terjed ez a technológia.

Webáruházunkban mind a két eljáráshoz talál felszerelést, melyeket kiváló áron szerezhet be! Blogunkban született már bejegyzés az elszívó berendezések fontosságáról, azt is érdemes elolvasnia! Ha pedig forrasztópáka kínálatunk érdekli, akkor kattintson a linkre és élvezze a széles választékot!

Vissza