A forrasztástechnológiának rengeteg összetevője van, melyekről nem sok helyen lehet leírást olvasni. Azért íródik ez a blog, hogy minél több emberrel meg tudjuk ismertetni a különböző anyagokat, berendezéseket és technikákat. Mai cikkünkben a folyasztószerekről, illetve a forraszanyagokról lesz szó.

Forraszanyag nélkül nem tudnánk megfelelően elvégezni a forrasztást, mivel nem lenne összeköttetés a két alkatrész között. Számos forraszanyag létezik a piacon, melyek mind eltérnek egymástól, mind vastagságban, mind anyagösszetételben. Régebbi cikkünkben már írtunk róla, hogy létezik lágy-, illetve keményforrasztás, melyekhez különböző forraszanyagok szükségesek.

A mai napig a legelterjedtebb forraszanyag a forrasztó ón. Ez a forraszanyag a legtöbb esetben ónt, ólmot, de előfordul, hogy kis mennyiségben rezet, vagy akár ezüstöt is tartalmaz. Ezeken az anyagokon kívül még flexet, vagy gyantát is tartalmaznak, melyek nélkül nem tudna megfelelően létrejönni a kötés az alkatrészek között. Vastagságukban is el szoktak térni egymástól a forrasztó ónok, egyszerű elektronikai forrasztáshoz elegendőek a vékonyabb kiszerelések, azonban például üveglapokhoz már jóval vastagabb ónhuzalt szükséges használnunk.

Mivel az ólom káros a környezetre és az emberre is (amiért mindig szükséges elszívó berendezés használata), szakemberek javasolták az ólomtartalmú forrasztó ónok beszüntetését. A szakma pozitívan fogadta ezt a javaslatot és a gyártók megpróbálnak másfajta ónokat gyártani. Ha hihetünk a pletykáknak, akkor az ólmot nélkülöző forrasztó ónok olvadáspontja magasabb lesz, így gondoskodnunk kell a megfelelő hőmérsékletet elérő forrasztópákáról is. Természetesen ez még a jövő zenéje, de egyre több gyártón látni a megfelelő törekvést, hogy még biztonságosabbá és környezetbarátabbá tegyük a forrasztástechnológia világát.

A legmagasabb minőségű forrasztás érdekében szükségünk van folyasztószerekre, melyek lehetővé teszik a forrasztandó felület megtisztítását, illetve védelmét, ugyanis a magas hőmérséklet miatt gyakran oxidálódik a felhevült felület. Nem mindegy, hogy mekkora hőmérsékleten fogunk forrasztani, mivel mindegyik folyasztószernek más az olvadáspontja, de rendkívül fontos, hogy kisebb legyen a szer olvadáspontja, mint a forraszanyagé. A legelterjedtebb és legnépszerűbb szer az ammónium-klorid és a cink-klorid, melyeket mindig lágyforrasztásnál használják. Fontos, hogy mindig eltávolítsuk ezeket az anyagokat a felületről, amikor végeztünk. Mivel a keményforrasztás magasabb hőmérsékleten történik, ezért nem alkalmasak a fentebb említett anyagok, ilyenkor bóraxot kell használnunk.

Reméljük tudtunk Önnek segíteni és már magabiztosabb tudást birtokol a forraszanyagokról és a folyasztószerekről. Webáruházunkban természetesen mind a két szert megtalálja, ráadásul a forrasztástechnológiához használt legtöbb berendezés, eszköz is elérhető nálunk. Kattintson a linkre és tekintse meg a forrasztópáka, illetve forrasztóállomás termékeinket!

Vissza